2014. augusztus 6., szerda

NOT/COMPETENT!



Az eset, megtörtént eseményt dolgoz fel.
Sokat töprengtem rajta, hogy megosszam-e, de mivel kollégámmal is
 hasonló sztori történt, úgy döntöttem elmesélem történetemet, hátha
segít másokon, hogy elkerüljék ezt, vagy az ehhez,
 hasonló a méltatlan helyzeteket.
A felhasznált képek forrása: goldenage,domusaurea




A képen látható főszerkesztő felkért,
 hogy dolgozzak együtt velük a következő lapszámban.
 Ez egy évben 1x megjelenő magazin, elég vaskos terjedelemmel. 
Szóbeli megállapodásunk alapján, minden egyes
megjelent kép után fizet tízezer forintot.
 Lényegesen több kép készült, de a művészeti vezetők döntik el,
 melyik anyagból, mennyi kerül majd be a magazinba. 
Kértem többször, hogy papírozzuk le a szóbeli megállapodást,
 de meg se hallotta kérésemet.
Náluk, ez másképp működik. 
Természetesen egyből a feladatokkal, helyszínekkel bombázott,
 így belevágtunk a munka sűrűjébe, mert szorította a határidő.
 Több fős művészeti stábbal dolgoztam együtt. 
Minden helyszín, újabb kihívások elé állított.
 Fantasztikus ruhakölteményekben pompáztak a modellek: 
Benes Anita, Léber Barbara, Makány Márta ruhákban, hogy párat említsek.
 Szépen haladt a munka az ütemtervet tartva. 
Majd elkészült minden, már csak a megjelenésre kell várni. 
Izgatott voltam, hogy hány darab munkám tetszik majd nekik. 

Tadaaaam...megjelent a magazin, egyből megvettem az újságosnál. 
A címlapra is az én munkámat választották,juhúúúú éééés megszámoltam,
 többször is, összesen 45 db kép került be a magazinba. 
Akár, Larion különszám is lehetett volna, munkáim uralták a hasábokat.
 Vártam türelmesen, de csak nem keresett, senki a magazintól. 
Még egy tiszteletpéldányt sem kaptam tőlük. 
Csak úgy, mint gesztus, hát szépen vagyunk.

Egy hónap múlva, én hívtam fel a főszerkesztőt, 
udvariasan megkérdezvén mennyiről állíthatom ki a számlát.
 De, már megírtam a szóbeli megállapodáshoz tartva magam.
 Majd közölte velem, hogy huszonötezer forintról várja a számlát. 
Sietve, hívása van a másikon hivatkozott, majd letette a telefont.
 Többszöri újrahívásra, nagy nehezen, felvette a telefont, 
igyekeztem tömören fogalmazni, hogy nem ezt beszéltük meg. 
A szóbeli megállapodás értelmében a megjelent képek után,
 tízezer forint illet meg, ismételtem magamat.




Majd Ő flegmán, közölte, hogy én, értettem
 félre valamit és rám tette a telefont.



Fotó: Zöld László
  Styling: Bohony Beatrix 
Smink: Larion Oscar
 Haj: Ifj.Gellei András
 Ruha: Léber Barbara
 Modell: Attractive Elite



Másnap újra hívtam és tagadott mindent.



Vegyes érzelmek kavarogtak bennem.



Következő próbálkozásomnál, már fenyegető hangvételt ütött meg.
Mire én közöltem, hogy Velem így nem beszélhet!



Még aznap az Ő mobilszámáról, felhívott valaki, egy férfi,
aki nagyon megfenyegetett, hogy fejezzem be a követelőzésemet,
mert még bajom eshet.
 De neki is elmondtam, mit ígért és miért nem tartja be a szavát.
 Meg, különben is?
Maga kicsoda?
 Miért üti bele az orrát?
 Letettem a telefont!



Ez a fenyegető telefon volt az utolsó csepp a pohárban.



A magazin impresszum oldaláról felhívtam a lapigazgatót,
elmondtam neki a történetemet.
Aki hitetlenkedve hallgatott, majd védte az övét,
 azt mondta ez képtelenség.


 Mobil világban élünk, mondtam neki, hogy a híváslistám
alapján is alá tudom támasztani a fenyegető hívást.

Kérdeztem feldúltan, hogy maguknál kifizetés helyett a fenyegetés  a módi?
 Végül lerázott azzal, hogy beszéljem meg a megrendelővel,
 ő ebben nem kompetens.



Ügyvédhez fordultam, aki tehetetlen volt, sérelmemmel nem tudott mit kezdeni.
 Mert hát a szó elszáll...Megtanultam a leckét, köszönöm!
 Azóta kerülöm a piros hajú nőket!
Soha többet nem dolgozok, szerződés, írásos megrendelő nélkül!

Töprengtem, hogy milyen jó lenne, ha lenne sminkes érdekképviselet,
utána jártam, de nagyobb hatalmak érdekeit sértené, ha lenne.
Addig, amíg nálunk a kozmetikus a sminkes, ami vicc, nem lesz változás.
 Csak ha végre elismerik, hogy a smink, művészet, különálló szakma
és más alapokon nyugszik, mint ahogy azt a kozmetikus iskolákban oktatják.
Addig, én a 18 éves szakmai tapasztalatommal
a 8 éves L'Oréal Paris szakmai vezetői múltammal
 és a 15 éves, Maybelline New York sminkmestereként
 csak illuzionista lehetek.
 Én, kérek elnézést!


Így, hát ezzel a gondolattal búcsúzom!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése